Miért? Húgicám (a 7 éves, nem az akinek a Jane Eyre-t olvastam) tündéres hangulatban van. Állandóan.
Történet röviden: A könyv egy varázslatos faluban játszódik, ahol születik egy ikerpár. Az egyik a sötétség, a másik a fény hatalmával rendelkezik. Az ő kalandjait élhetjük át a regényben dajkatündérük szemszögéből.
Véleményem: Húgom első könyvtáros könyve, amit azért vettem ki neki, hogy egyedül olvasson. Neki is kezdett, szerencsére a könyv nagy betűkkel van írva, így tökéletes első olvasásra. Aztán oda jött hozzám, hogy: Képzeld, Faffus olyan jó ez a könyv! Nagyon izgalmas, de nem olvasnál most egy kicsit te is nekem?
Én pedig, mint egy igazi jó testvér neki is kezdtem és végül azt vettem észre, hogy kiolvastuk. Együttes erővel. Néha ő olvasott, néha pedig én és persze az esti mese sem maradt el.
A könyv egy nagyon aranyos tündéres  regény, ami végre nem 3 éveseknek íródott, hanem még szerelem is van benne, persze nem dögivel, szóval aki szexjelenetekre kíváncsi, az ezt az olvasmányt inkább hagyja.
 A könyv gyerekeknek (5-10 év) szól, de nekem is kellemes olvasmány volt, így 16 évesen. Volt pár rész, ahol a húgom fetrengett a röhögéstől, főleg mikor azt utánoztam, ahogy Tölgy beszélt. (pl: NEEE MEEENJEEETEEEK OOOLYAAAN GYOOORSAAAN!) Én is megmosolyogtam pár részt. Gyereknyelven íródott a történet és gyerekpoénok vannak bele építve, szerintem pont ezért mókás az egész. Nagyon szép képek vannak benne.
Aranyos kis könyv volt és már a 2. részt is elolvastuk.Lassan új esti mese után kell néznem.
Történet: 5/5
Szereplők: 4/5
Megírás: 5/5
Átlagban: 5/5
(ezeket a szempontokat nem a szerint osztályoztam, mintha egy Mester és Margaritát értékelnék)
Kedvenc szereplő: Shirley Poppy
Legellenszenvesebb szereplő: Grisam Burdrock (amiért nem esett bele Vaníliába)
Kedvenc rész: Rettenetes 21
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés